T.G.I. Friday's

Újabb hét, újabb állomás a falovaknak. Ezúttal a Deák téren leledző T.G.I. Friday’s nevű vendéglátóipari egységet vettük górcső alá. Belépve rögtön kellemes meglepetésként ért, hogy egy hölgy nagyon udvariasan egészen az asztalunkig kísért minket. Miután leültünk szemügyre vettük a berendezést, ami nagyon hangulatos, különböző epizódokra osztható. Van itt minden kérem szépen! Zene, sport, film, minden mi szem szájnak ingere. Mi a filmes sarokban foglaltunk helyet, itt a képregény figurákon át, az 50 éves VHS lejátszóig minden megtalálható a falon. A félig tartó funkciókat is ellátó 8 mm-es filmtekercsen, még fellelhetőek valamely műalkotás részletei. Röviden a hely rendben van.

Újabb kellemes meglepetés volt, hogy a pincér hölgy, nem tudván külföldiek vagyunk e, először angolul szólított meg minket. Idike most is egy zsugorított féle sajtburgert kért, Krisszel mi azért belenyúltunk a házi specialitásokba. Én egy Cheesy Bacon Cheeseburger névre keresztelt extra sajtos történetre neveztem be, Krisz egy Jack Daniel’s Burger nevű alkotás mellett döntött. Mindketten upgradeltünk ultimate szintre, ami extra húst és hagymakarikákat jelent. Mivel eléggé kopogott már a szemünk, ezért némi csipegetni valót is kértünk előre, csak úgy az íze végett. Nagyjából 15-20 perc múlva, ez meg is érkezett, ami nagyon gusztusos volt, és semmi jelentősebb kivetnivalót nem találtunk rajta. Volt itt egy kis rántott sajtrudacska, sajtos burgonya és csípős csirkeszárny. Nekem annyira a csirke ízesítése nem jött be, viszont Idikénél és Krisznél betalált, úgy hogy 2-1 arányban megszavaztuk, hogy a hiba az én készülékemben van. Kinek a pap, kinek a papné.


Miután az ízelítőt letakarítottuk, elkezdtük nézni a falon lévő lemezeket, Yoda Mester portréjával ellátott uzsi tasit, biciklit, John Wayne-t, majd rájöttünk, hogy most már mindent háromszor megnéztünk, éhesek vagyunk, és még nem jöttek a hambik. Egy örökkévalóságnak tűnő 46 perc után, végre véget ért a várakozás, és látótérbe kerültek az alkotások. Mindegyik nagyon szépen nézett ki, az enyémmel egy baj volt, hogy hagyományos módszerrel, pont nem lehetett fogyasztani, és ez nagyon elszomorított. Krisz össze tudta annyira tömöríteni, hogy nála ez a gond megszűnt. Viszont kapott, egy értelmezhetetlen mézes-whiskys-valamilyen szószt, amit egyikünk sem értett. Hála az égnek ez külön edényben foglalt helyet, így nem sok vizet zavart. Annyi bizonyos, hogy ebben a halmazban ez nem volt értelmezhető. Ízre az enyém kifejezetten finom volt, Krisznek is nagyon ízlett az övé. Jó zsömle, finom hús, pont elég zöldség.

Idikénél sajnos nem volt ennyire rózsás a helyzet. Mindhárman megkóstoltuk, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a Burger King-et egy picit veri, de nagyjából egy szinten vannak. A húsnak se íze, se bűze, az egy szelet, a közértben kapható meleg szendóba való vékonyka sajt, nem kielégítő, tekintettel arra, hogy sajtburgerről van szó. Összefoglalva Idike hambija nem volt jó.

Ezek után maradt még hely desszertnek. Idike a szokásos brownie-ba nevezett be, Krisz egy Mascarpone Cheesecake kódnevű tortát kért. Én egy citrom tortát kóstoltam volna, de az sajna elfogyott, így egy hangzatos fantázianevű vanília fagylaltba ugrottam bele. A brownie-teszten majdnem átmentek, de egy kicsit száraz volt. A torta Krisznek nagyon ízlett, a vanília fagyi, meg vanília fagyi volt, igaz az adag elképesztően nagy volt.

A számlát látván, újabb meglepetés ért minket, ugyanis a végösszeg eléggé magasra kúszott fel, és ennyire azért nem volt jó. Tudom, belváros és Krisszel ketten ultimate hambit kértünk, de akkor is. Szegény Idikét leszámítva, mi fiúk jót ettünk, összességében az élmény jó volt, de a hely nem lopta be magát a szívünkbe.

Krisz rigolyái:


Az időutazás lehetett az oka - lévén hétfőn péntekbe mentünk - de nekem az összkép sántított. Valamikor évekkel ezelőtt már ettem egy ugyanilyen - illetve csak azt hittem, hogy ugyanilyen - hamburgert az egyik Friday's étteremben. És bár az emlékek csalókák olykor, bennem mégis tisztán él a teli hassal távozás pocakdomborító érzése a múltkori alkalomról...na, ez most nem történt meg. Szerény véleményem szerint, akár belváros, akár nem, 4050 forintért én bizony jól szeretnék lakni azzal a hamburgerrel, és - hogy a szemem is jóllakjon - szeretem, ha az elém tálalt látvány megegyezik az étlapról kiszemelt áldozattal - lévén ez nem egy gyorsétterem, ahol a képek ábrándja és a valóság csúfos igazsága között Grand Canyon méretű szakadék tátong. Emlékeimben e kettő a Péntekben megegyezett...most nem (de lehet, hogy a múltkor pénteken ettem ott ;)

	Idike	Krisz	Petika
Burger (íz)	3	4,5	5
Burger (méret)	3,5	3	4
Ár	2,5	3	3,5
Kiszolgálás	4	4	4
Összpontszám	3,25	3,62	4,12

A végső pontszám: 3,66